Egy célunk volt: kijutni a csoportból. Előző évben kudarcot vallottunk, idén bizonyítani akartunk és annak ellenére, hogy milyen körülmények között kaptuk meg a lehetőséget a koreai útra, úgy éreztük, hogy a legerősebb magyar csapat képviseli hazánkat Koreában.
Október végén repülőre ültünk és kiutaztunk a helyszínre. Az első nap a csapatok megérkezésével, a szállás elfoglalásával, a zászlófelvonással és aklimatizálódással telt. Este még egy kis megnyitó partit is rendeztek a játékosoknak. Gyönyörű helyen laktunk a verseny ideje alatt Daejeon-tól nem messze, a hegyek között, az úgynevezett Players Village-ben.



Ugyanúgy mint tavaly, idén is voltak direkt a játékosoknak fenntartott gyakorlószobák, volt egy moziterem, ahol filmeket lehetett nézni, meg pár egyéb szórakozási lehetőség is. Természetesen volt egy étkező is, ahol svédasztal jelleggel lehetett válogatni a különféle koreai és egyéb finomságok közül. Reggelit kaptunk itt és vacsorát, de az ebédünket magunknak kellett beszereznünk a verseny helyszínén, amihez kajajegyeket biztosítottak az egész csapat számára. A második napon volt a megnyitó ünnepség a verseny területén, az Expo parkban, amelynek több épületében párhuzamosan zajlottak később a különböző játékok versenyei. A Players Village-ből reggel elszállították a játékosokat az Expo területére, de óránként jártak buszok a szállás és az Expo között, úgyhogy aki akart, napközben is visszamehetett akár gyakorolni, akár mozizni. A megnyitó magában foglalta azt a kis kommandós bemutatót, amit az Expo park sétányain mutatott be a koreai rendőrség. 



A második napon mi még nem játszottunk, így volt lehetőségünk gyakorolni kicsit. Amilyen szerencsénk volt a mouz is épp aznap volt pihenőnapos, úgyhogy összehoztunk velük egy pár gyakorló meccset. A harmadik napon játszottunk az első meccsünket. Rögtön a 3D ellen kellett prodigy-n bizonyítanunk. Reggel még pontos eligazítást tartottunk a szálláson, hogy milyen taktikával fogunk játszani, mi lesz az első körünk, mit csinálunk, ha azt nyerjük vagy veszítjük. Az első 8 kör lépésről lépésre át lett beszélve. Még most is emlékszem, hogy terror oldalon egy olyan trükkös első kört akartunk elsütni, hogy a hosszún rush-olva, CT kezdő felé támadunk, de onnan a csatiba menekülve átvisszük a bombát a másik lerakóra. Be kell vallani igen jó mentorunk volt, hiszen az xDk-val sokat játszottunk prodigy-n és rengeteget tanultunk tőlük, mivel nekik az volt a legjobb pályájuk.

Elérkezett az idő, megérkeztünk a játéktérre, ahova csak azok mehettek be, akiknek meccse volt. Nekivetkőztünk és bekonfigoltunk. Én akkoriban otthon asztalterítőt használtam egérpadnak, a versenyekre pedig egy darab lepedővel mentem, amit leragasztottam az asztalra, de itt valami miatt ez túl vékony volt, ezért inkább egy vastagabb anyagú pólót terítettem le és azon játszottam. A bírók furcsállották is az egérpadomat. Bementünk a szerverre és a Ksharp, Moto, Kane, Rambo, Bullseye ötössel néztünk farkasszemet. Bíztam benne, hogy elég lesz az, amit megbeszéltünk és fegyelmezetten tudunk majd játszani. Terror oldalon kezdtünk, ami elég kedvezőtlen, mivel a prodigy nagyon egyoldalú pálya, ami nagyon egyoldalú CT pálya, ezért is került ki a WCG pályái közül is végül. A 3 restart után a megbeszélt első körünket csináltuk, de már a dobozoknál ellenállásba ütköztünk, és csak elég komoly sérülésekkel jutottunk be a CT kezdőre, ahol aztán a fentről visszazáró CT-k gránátjai megsemmisítették a csapat nagy részét. Különösebb probléma nélkül hárították az első támadásunkat. A megbeszélt taktikához tartva magunkat spóroltunk 2 körig a kezdőn kempelve, hiszen akkor még az ember akkor is kapott pénzt terrorként, ha az idő lejárta után még életben volt. A 3D-sek persze jöttek ránk és bedaráltak minket. Negyedik körben megvettük a fegyvereket és betámadtunk lent. Kemény küzdelmek árán jutottunk el csak a lerakóra, leraktuk a bombát, de csak DoZeR maradt életben Ksharp és Bullseye ellen egy zsákmányolt auggal. A 3D-sek itt hibáztak először. Egyesével sétálva mentek DoZeRre, aki 1v2-ben hozta a kört. Meglepődtem, hogy ilyen sebezhető lehet egy olyan csapat, mint a 3D is. Ha jól emlékszem akkor a következő kört is hoztuk egy gyors fent támadással és Tetris entry fragjeivel, amivel sk-ra kényszerítettük a 3D-t.



Óriási lehetőség volt ez, hiszen ha az ellenfél sk-zik, akkor szinte ingyen kört nyerhetünk. Itt mutatta ki a foga fehérjét a 3D és bizonyította, hogy nem véletlenül tartják őket a világ egyik legjobb csapataként számon. Sikerült betámadnunk a fenti kis háznál, de az én javaslatomra a CT kezdő fele támadtunk, pedig Pred4 a fenti lerakót erőltette volna inkább. A CT kezdőn 2 usp-s CT csúnyán bedarálta a fél csapatot egy ügyes villázással, a megszerzett fegyverekkel pedig megnyerték a kört. A mi lendületünk ettől megtört és még egy kört sikerült elhoznunk a vége előtt egy jó fent támadással. 9:3-al fordultunk. Fura módon úgy éreztem, hogy koránt sem veszett el még a meccs. Az első körben a fenti lerakóra támadott a 3D, de sikeresen visszafoglaltuk a lerakót és felszedtük a bombát. A második körben kivártak. Tetris és én védtük lent a hosszút, és nem bírtam megállni, hogy rájuk ne menjek pedig Pred4 akkor is előre szólt, hogy vigyázzunk. Igaza is lett, mert a 3D már várt minket.

Mi pedig beleszaladtunk a csapdába. Kettőnk elvesztésével a 3D hirtelen 3v5-ben támadhatott. Szerencsére Pred4 és MorTe hozták a kört még így is. A harmadik körre a 3D rizikós taktikát választott. Egymásnak vettek Fegyvereket, így a fél csapat AK-val páncél nélkül, a másik fele pedig glock-kal vagy desert-tel támadott. Lassan sétáltak be lent. Én a csatiban kezdtem a kört mert csak mp5-re volt pénzem és láttam is őket osonni alattam. Tetris visszavonult előlük, beengedve a 3D-t a CT kezdőre. Én ekkor érkeztem meg a csatiból, és amíg az amerikaiak Tetrist akartak elkapni, a csatiból váratlanul közéjük huppantam az mp5-ömmel. Ez a jelenet nagy lökést adott a csapatnak és később, nagyrészt emiatt ragadt rám a "legenda" név. A 3D-sek megtörtek egy kicsit, és nem sikerült betámadniuk se lent ahol mi védtünk Tetrisszel és DoZeRrel, se fent ahol MorTe és Pred4 várta őket. Két kört sikerült összeszednie végül az amerikaiaknak, így 13:11-re nyertünk. Úgy ordítottunk az utolsó körökben, hogy az adminok alig bírtak velünk.
Magyar idő szerint hajnal öt órakor volt a meccs, de nagyon sokan nézték a mérkőzést. Ők mesélték, hogy elképesztő hangulat uralkodott a HLTV-n is, mivel a pár nagyszájú amerikai reflexből leírta a FoP-ot mint a vesztes csapatot, amire a magyarok már csak hivatalból is háborogtak és végül adtunk nekik alapot arra hogy visszaszóljanak.

---