1999 telén mutatta meg öcsém a counter-strike-ot, ami első ránézésre nagyon furcsa játéknak tűnt a quake-hez képest (például ha lelőttek, akkor nem születtem újra azonnal), de gondoltam egy próbát megér ez a játék, hiszen quake-ben igen gyengén teljesítettem. Míg öcskös abban az időben az egyik legjobb quake játékosnak számított, én inkább csak pályákat készítettem. CS-ben az egyik első pálya, amin játszottam a cs_backalley volt. Kempelgettem a polcokon, néztem, hogyan rohangásznak a terroristák meg a ct-k. Akkoriban nem zavart, hogy alig van 50 fps-em és hogy a pingem is 100 körül mozog a modem miatt. Nem igazán értettem a játék lényegét eleinte se, de nem adtam fel. Kempeltem még pár hetet, amíg rá nem untam és el nem kezdtem támadni. Ez sokkal izgalmasabb volt, mint egy sarokban guggolni, úgyhogy megtartottam ezt a játékstílust. Akkoriban kezdtek alakulgatni a klánok, de még warok nem igazán voltak. Kiderült számomra, hogy zek a klánok Roger Wilko-t használnak, hogy beszélgessenek (innen jön a hullawilko elnevezés). Ha valaki jól játszott publikon azt elhívták egy klánba. Engem is meghívtak a CS-SC-be, ahova szívesen csatlakoztam. Innentől kezdtem megörökíteni a játékomat srceenshotokkal, mert a videokészítés akkoriban még fel sem merült az emberekben. Ezek valahogy így néztek ki.
Maga a játék egész fura volt, ha visszagondolok. Az m4-en távcső volt egy ideig, de_aztecon az emberekbe belecsaphatott a villám, ráadásul a warokat 9vs9-ben vagy 7vs7-ben játszották de_nuke, cs_arabstreets, cs_deadcalm, de_aztec, cs_church, as_oilrig, cs_italy pályákon. A lamas.hu-n van erről egy elég jó kis cikk, hogy hogyan fejlődött a counter-strike.
Élveztem a CS-SC-s időszakot: warozgattunk, csörözgettünk, taktikáztunk és néha még nyertünk is. CrON keménykezű irányítása alatt fegyelmezett, sportszerű és stabil csapatnak számítottunk, de az ESS, a KO és a HUB elég magabiztosan meg tudott minket verni.
Jó volt elpublikolgatni Flavius-szal, flerd-del, ziTivel, MorTéval, Kölyökkel és még egy csomó emberrel. De lassan nagyobb babérokra kezdett fájni a fogam. Öcsém, Predator4 bekerült a KO-ba, ami akkor az egyik legjobb csapatnak számított. Elkezdtem gyakorolni, hogy én is bekerülhessek a legjobbak közé. Kiléptem a CS-SC-ből és jelentkeztem a KO-ba, ahova fel is vettek.
2001 márciusában már a KO-val mentem az első LANomra, a Team Warzra. Kölyök, Brdzs, Kislány, Danger, Grant, Predator4 és KODIAK volt ennek a csapatnak a felállása. A mezőny az akkori legerősebb csapatokból állt. Ott volt a HEF, az LG, az ESS és még sokan mások. A warokat 5vs5 formátumban játszottuk. Nagyon jól sikerült rendezvény volt, még a rokker Flavius is lenézett bőrkabátjában. Nem voltak kétségeim, hogy a döntőbe bejutunk, bár azér igen csak meglepődtem, amikor a kis ziTi csapata (LG) ellen épphogy döntetlent játszottunk. A döntőre hajnal 1 körül került sor, így MorTét úgy kellett felkelteni álmából, hogy játszunk. Nagyon kemény meccs volt, de végül győztünk Kölyök legendás első körével, Pred4 és Danger nagyszerű játékával, Grant fragjeivel és az én asszisztálásommal... Úgy éreztük, hogy eldöntöttük a magyar erőviszonyokat egy időre.
Az ESS ezek után megvált MorTétól, aki új csapatot alapított szolnoki barátaival: KisA-val, Mc-vel és Dreamwalkerrel Fuck off Point néven. Két hónappal a Team Warz után rendezték meg az EQ3-at, ami az ELTE impozáns gömbaulájában kapott helyet és az addigi legnagyobb magyar CS LANnak számított. Magabiztosan érkeztünk, még szponzorunk is volt. A Network Game Center adott nekünk egy gépet, amit használhattunk és segítettek a LANon, ha bármi technikai problémánk volt. A csapat kicsit más felállásban jött a versenyre, mint a Team Warzra, mivel Grantot az utolsó pillanatban helyettesíteni kellett, így Predator4, Kölyök, Nes, Kislány, Kamikaze, Danger és KODIAK lett az LU. Simán is ment minden, amíg le nem mentek a csoportmeccsek. Mivel a seeding mint olyan még nem igazán volt ismert fogalom, így a csoportmeccsek után összekerültünk a FoP-pal, akik a torna másik nagy esélyesei voltak az ESS mellett... Az első mapon, az általuk választott de_nuke-on szoros meccset játszottunk, de nyertünk, viszont a szünet után a mi legjobb mapunkon, a de_dust-on csúnya vereséget szenvedtünk és el kellett búcsúznunk a versenytől...
Akkoriban kezdtek alakulgatni a klánok, de még warok nem igazán voltak. Kiderült számomra, hogy zek a klánok Roger Wilko-t használnak, hogy beszélgessenek (innen jön a hullawilko elnevezés). Ha valaki jól játszott publikon azt elhívták egy klánba. Engem is meghívtak a CS-SC-be, ahova szívesen csatlakoztam. Innentől kezdtem megörökíteni a játékomat srceenshotokkal, mert a videokészítés akkoriban még fel sem merült az emberekben. Ezek valahogy így néztek ki.
Maga a játék egész fura volt, ha visszagondolok. Az m4-en távcső volt egy ideig, de_aztecon az emberekbe belecsaphatott a villám, ráadásul a warokat 9vs9-ben vagy 7vs7-ben játszották de_nuke, cs_arabstreets, cs_deadcalm, de_aztec, cs_church, as_oilrig, cs_italy pályákon. A lamas.hu-n van erről egy elég jó kis cikk, hogy hogyan fejlődött a counter-strike.
Élveztem a CS-SC-s időszakot: warozgattunk, csörözgettünk, taktikáztunk és néha még nyertünk is. CrON keménykezű irányítása alatt fegyelmezett, sportszerű és stabil csapatnak számítottunk, de az ESS, a KO és a HUB elég magabiztosan meg tudott minket verni.
Jó volt elpublikolgatni Flavius-szal, flerd-del, ziTivel, MorTéval, Kölyökkel és még egy csomó emberrel. De lassan nagyobb babérokra kezdett fájni a fogam. Öcsém, Predator4 bekerült a KO-ba, ami akkor az egyik legjobb csapatnak számított. Elkezdtem gyakorolni, hogy én is bekerülhessek a legjobbak közé. Kiléptem a CS-SC-ből és jelentkeztem a KO-ba, ahova fel is vettek.
Az ESS ezek után megvált MorTétól, aki új csapatot alapított szolnoki barátaival: KisA-val, Mc-vel és Dreamwalkerrel Fuck off Point néven. Két hónappal a Team Warz után rendezték meg az EQ3-at, ami az ELTE impozáns gömbaulájában kapott helyet és az addigi legnagyobb magyar CS LANnak számított. Magabiztosan érkeztünk, még szponzorunk is volt. A Network Game Center adott nekünk egy gépet, amit használhattunk és segítettek a LANon, ha bármi technikai problémánk volt. A csapat kicsit más felállásban jött a versenyre, mint a Team Warzra, mivel Grantot az utolsó pillanatban helyettesíteni kellett, így Predator4, Kölyök, Nes, Kislány, Kamikaze, Danger és KODIAK lett az LU. Simán is ment minden, amíg le nem mentek a csoportmeccsek. Mivel a seeding mint olyan még nem igazán volt ismert fogalom, így a csoportmeccsek után összekerültünk a FoP-pal, akik a torna másik nagy esélyesei voltak az ESS mellett... Az első mapon, az általuk választott de_nuke-on szoros meccset játszottunk, de nyertünk, viszont a szünet után a mi legjobb mapunkon, a de_dust-on csúnya vereséget szenvedtünk és el kellett búcsúznunk a versenytől...
KÖVETKEZÖ RÉSZ...