A WCG 2005 nyolcadik helyért pénzt ugyan nem kaptunk, de egeret, egérpadot, egy dualcore-os Intel processort és egy mp3 lejátszót igen. Örültünk az eredménynek és végre lazíthattunk. A csapat két hónap szabadságot kapott, mindenki intézhette magánügyeit, nem gyakoroltunk, nem lógtunk egymás nyakán. Jó volt. Annyira jó volt, hogy a csapat nem is akart igazán összeállni újra. Piki 1.6-os karrierjét akarta inkább építgetni, Deep éppen elviselhetetlen formáját adta, akira WCG-s statisztikája volt a leggyengébb, így Piki és Deep is szívták a vérét. Káosz volt. Mindemellett dönteni kellett, hogy hogyan tovább, mert a nyakunkon volt az ECG. Szóba jött sok variáció. Kirakjuk akirát, mert túl gyenge, lecseréljük Pikit, mert nem akar gyakorolni vagy Deeptől válunk meg, mert destruktív a viselkedése. Végül dönteni kellett. Pikit hidegen hagyta a készülés ismét, úgyhogy vele eleve nem számoltunk, akira bevállalt minden készülést és megpróbáltatást, hogy bebizonyítsa, igenis van helye a csapatban, de Deepnek valahogy semmi nem tetszett és nem bírtunk vele. Az egyszerűbb utat választva hárman maradtunk: akira, Sloby és én. Magunk mellé két jó játékost akartunk, hogy nekilássunk a készülésnek. Stawros volt természetesen az első, aki szóba jöhetett, hiszen már játszott is velünk és nagyon stabil, megbízható játékos hírében állt. A másik játékos Npp lett, az "ifjú" titán, aki hozzánk képest épp csak elkezdett játszani és máris beküzdötte magát Magyarország legjobbjai közé. Gyors észjárása, sajátos taktikai érzéke és veszedelmesen pontos célzása nagyon jól jöttek egy olyan csapatnak, aki épp a két legfregerősebb játékosát akarta pótolni.
Papíron erősek voltunk, de a pályán mégis csak kapkodtuk a fejünket. Nem találtuk a megfelelő ritmust. Mi nem tudtunk stawiékhoz alkalmazkodni, ők meg nem tudtak hozzánk. Stawi lassabb játéstílusát nem tudtam beépíteni a lendületes támadásainkba, Npp makacssága pedig sok összeütközéshez vezetett, mert nem voltam hajlandó újítani a bevett és bevált taktikákon. Npp újítani akart itt is ott is, de arra úgy éreztem nincs időnk, hogy új stílust alakítsunk ki egy új csapatnak, amikor van egy ütőképes arzenálunk, amit a régi felállás hiba nélkül tud kivitelezni. Pár hét gyakorlás és sok kudarc után feladtuk. Arra jutottunk, még gyakorlás nélkül is erősebb a régi ötös, ha csak a megszokott egyszerű taktikákat játsza mint az új felállás, új taktikákkal.
Beszéltünk Deeppel, aki amellett, hogy néha elviselhetetlen, igazából egy jó srác (ha az ember nincs vele együtt túl sokat :) és a szíve is a helyén van, ráadásul jól esett az egójának, hogy nem tudunk nélküle normális eredményt elérni, úgyhogy visszajött hozzánk. Piki is vállalta a feltétlenül szükséges gyakorlást, abban az esetben, ha nem piszkáltuk, ha az 1.6-os csapatával is játszik.
Ismét együtt volt a falka és erősebbek voltunk mint valaha. Sokszor, sokan leírtuk már ezt a furcsa kapcsolatot, hogy a pályán mennyire el tudtunk vonatkoztatni az életbeli sérelmeinktől és problémáinktól. Minden úgy ment mint egy óramű. És kezdtük felmérni mire számíthatunk az ECG-n.
Sloby:
"Számomra az ECG-n mindenki potenciális veszélyt jelentett, de elárulok egy dolgot, amit eddig senkinek se tettem: ezzel a csapattal 3x olyan magabiztosan játszottam ez alatt a rövid idő alatt, mint az előző csapatommal kb 2 éven át. A csapattársaim olyan erőt adtak, hogy nem csak üres mondatnak, hanem tényleges lehetőségnek éreztem, ha azt mondtuk, hogy: "Meg fogjuk b*szni a Mouz-t"
Az ECG-re (2006 március) csak a régi jól bevált taktikáinkkal érkeztünk, nem akartunk semmi különlegesen újat mutatni, hiszen a csapatok nagy része nem ismert minket. Erre a versenyre már sok külföldi csapat source-os idegenlégiósokkal érkezett. A hollandok szinte teljesen source-os csapattal jöttek, a norvégok is elhozták Goldpush-t, aki egy source-os csapat, a dignitas meghatározó játékosa volt és mint kiderült bsl régi barátja. Fel kellett kötnünk a gatyánkat, mert most már hónapok álltak az 1.6-os csapatok rendelkezésére, hogy megszokják a source-ot. A 18 csapat, akiket meghívtak a versenyre a következő volt:
Bulgária (Janitor, wil, MILENK0, Hr1stiqn, masalito) Csehország (NR.dark, NR.eletrika, NR.matez, NR.MrDuck, NR.pR) Finnország (tihOp, natu, bloodR, ruuit, contE) Franciaország (Mayers, Baldours, Yorlin, Oligan, Rosco) Görögország (Mao, war, Sharp, avel, major) Hollandia (Neonice, Dutchy, Ylss, Ed, Scoob) Lengyelország (Neo, LUq, TaZ, motyw, lrd) Magyarország (Piki, Deep, SLOBY, .akira., KODIAK) Németország (Blizzard, Kapio, Roman R., ChRRRRp, fleks) Norvégia (bESEL, Naikon, REAL, oops, GoldPush) Oroszország (Konstantin.P, Boris P, Johan K, Dmitri B, Alexey K) Portugália (Ralph, Cookie, Vick, Liquid, Spirit) Románia (TeG-Perry, TeG-Darky, TeG-Flopp, TeG-Creature, TeG-K1dor) Spanyolország (MusambaN1, DrastyK, FlipiN, milicua, Deyf) Svájc (Roody, manufact, ernesto, lance, wEazEl) Svédország (get!, Nikolaus, Rwa, nordQvist, Tyron) Szerbia-Montenegro (hybaa, Vlada, AnakiN, c0nfy, COMMA) Szlovákia (dev1, uNreaL, euro, chess, gregi)
Az első nap délelőtt még csak barátkoztunk a környezettel és a CeBIT-tel, ami a rendezvénynek helyt adott. Délutánra már a gépekhez kellett ülnünk, hogy megmérkőzzünk első ellenfelünkkkel, a bulgárokkal. Kissé enerváltan játszottunk, de 16:11-re nyertünk egy jóval gyengébb kaliberű csapat ellen. A SEC honlapján ezt írták rólunk este:
"Az ancients klán már bizonyított Szingapúrban is, ahol csak az egyenesági kiesés szakasz második fordulójában kaptak ki a torna egyik legnagyobb favoritjától, a Virtus.pro-tól. Többen Európa egyik legjobb CS:S csapatának tartják őket. A versenyen résztvevő CS:S csapatok közül is talán ők a legerősebbek; ha ki tudják használni a játékban szerzett tapasztalatukat az v1.6-os profi klánokkal szemben, könnyen meglepetést okozhatnak az arany éremért folytatott csatában."
Másnap a lengyel pentagram csapatával kerültünk össze de_cbble-n, ami nekünk egy elég erős pályánk volt. Direkt terror oldalon kezdtünk, hogy meglepjük az ellenfelünket. Nem sikerült. A lengyelek beton védelmén nem fogott se Piki, se Deep awp-je. Csere után pedig szinte azonnal összeomlott a csapat. Ilyet még nem láttam az ancientstől, gyenge első nap után katasztrófális második nap... nem beszélgettünk sokat, mindenki magába fordult.
Harmadnap alsóágon kellett küzdenünk. Nem hibázhattunk, mert akkor vége, kiesünk. A KGB-ellen kezdtünk, akik Szolnokon voltak a GPS6-on és végig verték a magyar 1.6-os elitet. Úgy küzdött a csapat mint egy sarokba szorított oroszlán. Kezdtük érezni a bizsergést és megjött a hangunk. Deep torkaszakadtából üvöltött egy-egy frag után a kis elkerített részben, ahol a source verseny folyt, távol a nézőktől. Beindult a gépezet. Montenegró elesett... A szerbeket legyőztük 16:11-re.
A hazai csapat volt a következő ellenfelünk. A németek egy csupa sztárjátékosból álló csapattal jelentek meg, ráadásul az egyik leggyengébb mapunkon a de_dust2-n kellett velük szembenéznünk. Még az előző meccs lendületével fogtunk bele a játékba és kört kör után hozva szép lassan térdre kényszerítettük a németeket. Az egész source részleg a magyarok ordításától visszhangzott.
Deep:
"Egy valami még mindig az eszemben van, mikor a mouz meccs után bementem a mosdóba és beszéltem roman-nal, aki csak annyit mondott angolul: "A jobb csapat nyert". És ez pontosan így volt. Amikor megnyertük az utolsó kört, egyszerűen nem járt semmi az agyamban, csak ordítottam örömömben és körülöttem mindenki. Euforikus állapotban voltunk, azóta se éltem át ilyesmit, soha nem is fogok szerintem."
A szlovákok csak most estek le alsó ágra és velünk kerültek össze. A németek legyőzésétől mámorosan gázoltunk át rajtuk... 2 kört hoztak. Rég nem volt ilyen sorozata a csapatnak. Szinte hibátlanul játszottunk három egymás utáni meccsen. Megállíthatatlanok voltunk. (képek)
A lengyelek (Neo, LUq, TaZ, motyw, lrd) következtek de_inferno-n. Ugyanazzal a lendülettel folytattuk, ahol a szlovákoknál abbahagytuk. CT oldalon kezdtünk. Elhoztuk az első kört és a negyediket is. Deep fenomenálisan játszott. Amikor meghúzta az awp ravaszát egy lengyel elesett. Mindegy, hogy hol volt vagy mit csinált, amint a lövés eldördűlt, a képernyője sötétedni kezdett. Emlékszem nagy lerakót betámadták és Deep átjött a banánból az új folyosóra, hogy segítsen. Mindenkit lelőttek, mire odaért és ketten voltak ellene. Már fogtam a fejem, hogy megint nem gondolkodik és rájuk ront egy ilyen fontos szituációban. Eldobott egy gránátot fedezékből, majd előjött az erkélyről és egy no-zoommal leterítette az egyik terroristát, míg a másik ugyanabban a pillanatban a gránáttól feküdt ki. 12:0-ára vezettünk. Semmi nem állhatott az utunkba. De az utolsó 3 kört kicsit elfölényeskedtük és a pentagram 12:3-ra szépített.
Terror oldalon a jól begyakorolt taktikáinkat csináltuk, de csak lassan nyertük a köröket. Hajszálon múlott legalább 6 kör, amit a lengyelek kivédekeztek valami emberfeletti küzdéssel egy olyan játékban, amiben mi sokkal jobbak voltunk. Nem adták fel a leglehetetlenebbnek tűnő helyzetben sem. Ötször izgultunk az 1v1 szituációban, hogy nyerjünk, de mindig a végén csak azt sóhajtottuk "Nem baj, a következő meglesz!". Nem lett meg. A pentagram döntetlenre hozta a meccset, majd a hosszabításban még minket is túlordítva győzedelmeskedtek. Hihetetlen volt. Még ennyi idő után is rossz visszaemlékezni, ahogy akira az utolsó körben is még bíztat minket, hogy meglesz, pedig csak egyedül van három pentás ellen. Felálltunk csöndben és gratuláltunk az ellenfelünknek. Negyedikek lettünk a Counter-Strike Európa bajnokságon, de nem tudtunk örülni.
Deep:
"Hogy miért kaptunk ki a lengyelektől? Aki megtudja mondani, az hülye. Két hibátlanul játszó csapat (a szó szoros értelmében csapat) küzdött. Szerintem az lehetett a legjobb indok, hogy letört minket amikor 6 ból 1x sem tudtuk megnyerni a meccset 1v1 szituációkban."
Piki:
"Hannoverből nekem csak a Penta maradt meg... Brutális nagy szerencsétlenség, így tudnám jellemezni azt a mérkőzést. Fortuna rossz térfelet választott."
Sloby:
"Két okból vesztettünk: A kezünkben éreztük a győzelmet, ezért leeresztettünk, valamint ők nagyon összekapták magukat, mivel egy régóta összeszokott és profi csapatról van szó."
.akira.:
"A hannoveri Penta meccs az egyik legszörnyűbb élmény lesz örök életemre. Miénk volt a meccs. Infernón, CT-ként, 12:0-nál elkezdtük félvállra venni őket, be is kaptuk az utolsó három kört. Ez lett a vesztünk és az, hogy olyan hihetetlen szerencséjük volt a Pentásoknak CT-ként, ami már-már a csodával volt határos. Miénk volt a meccs. Ha nyerünk, nyerjük az egész ECG-t és papíron is Európa Legjobb csapata leszünk, ez fix. De nem lettünk. Pfujj……
A legyelek elleni meccs, akkora trauma volt…. húú… Emlékszem másnap reggelig mindenki kussolt. Ha valaki felemlegette, azonnal lehurrogtuk. Iszonyat volt. Talán ez a meccs és az, hogy nem volt közvetlen újabb cél, volt az, ami szétszedte a csapatot. Kiadtunk mindent, de nem kaptuk meg, amit ?megérdemeltünk? volna. Különben meg KODIAK HIBÁJA AZ EGÉSZ. "
Este elmentünk iszogatni a közeli sörözőbe, ahol belefutottunk natu-ba, bsl-be és Lex-be, valamint csapattársaikba. Elbeszélgettünk erről arról, Deep mindenkit meghívott egy körre. Egy órára talán elfelejtettük a lengyel meccset, de aztán még hetekig nyomasztott engem az egész. A csapat nemsokkal később végleg feloszlott. Szabit nem érdekelte a játék annyira, Piki 1.6-ra kezdett komolyabban készülni és már nem volt előttünk cél, amiért érdemes lett volna együtt maradni. Ez a film maradt utánunk és az ECG negyedik hely. (Meg az emlékek)
Annyira jó volt, hogy a csapat nem is akart igazán összeállni újra. Piki 1.6-os karrierjét akarta inkább építgetni, Deep éppen elviselhetetlen formáját adta, akira WCG-s statisztikája volt a leggyengébb, így Piki és Deep is szívták a vérét. Káosz volt. Mindemellett dönteni kellett, hogy hogyan tovább, mert a nyakunkon volt az ECG. Szóba jött sok variáció. Kirakjuk akirát, mert túl gyenge, lecseréljük Pikit, mert nem akar gyakorolni vagy Deeptől válunk meg, mert destruktív a viselkedése. Végül dönteni kellett. Pikit hidegen hagyta a készülés ismét, úgyhogy vele eleve nem számoltunk, akira bevállalt minden készülést és megpróbáltatást, hogy bebizonyítsa, igenis van helye a csapatban, de Deepnek valahogy semmi nem tetszett és nem bírtunk vele. Az egyszerűbb utat választva hárman maradtunk: akira, Sloby és én. Magunk mellé két jó játékost akartunk, hogy nekilássunk a készülésnek. Stawros volt természetesen az első, aki szóba jöhetett, hiszen már játszott is velünk és nagyon stabil, megbízható játékos hírében állt. A másik játékos Npp lett, az "ifjú" titán, aki hozzánk képest épp csak elkezdett játszani és máris beküzdötte magát Magyarország legjobbjai közé. Gyors észjárása, sajátos taktikai érzéke és veszedelmesen pontos célzása nagyon jól jöttek egy olyan csapatnak, aki épp a két legfregerősebb játékosát akarta pótolni.
Papíron erősek voltunk, de a pályán mégis csak kapkodtuk a fejünket. Nem találtuk a megfelelő ritmust. Mi nem tudtunk stawiékhoz alkalmazkodni, ők meg nem tudtak hozzánk. Stawi lassabb játéstílusát nem tudtam beépíteni a lendületes támadásainkba, Npp makacssága pedig sok összeütközéshez vezetett, mert nem voltam hajlandó újítani a bevett és bevált taktikákon. Npp újítani akart itt is ott is, de arra úgy éreztem nincs időnk, hogy új stílust alakítsunk ki egy új csapatnak, amikor van egy ütőképes arzenálunk, amit a régi felállás hiba nélkül tud kivitelezni. Pár hét gyakorlás és sok kudarc után feladtuk. Arra jutottunk, még gyakorlás nélkül is erősebb a régi ötös, ha csak a megszokott egyszerű taktikákat játsza mint az új felállás, új taktikákkal.
Beszéltünk Deeppel, aki amellett, hogy néha elviselhetetlen, igazából egy jó srác (ha az ember nincs vele együtt túl sokat :) és a szíve is a helyén van, ráadásul jól esett az egójának, hogy nem tudunk nélküle normális eredményt elérni, úgyhogy visszajött hozzánk. Piki is vállalta a feltétlenül szükséges gyakorlást, abban az esetben, ha nem piszkáltuk, ha az 1.6-os csapatával is játszik.
Ismét együtt volt a falka és erősebbek voltunk mint valaha. Sokszor, sokan leírtuk már ezt a furcsa kapcsolatot, hogy a pályán mennyire el tudtunk vonatkoztatni az életbeli sérelmeinktől és problémáinktól. Minden úgy ment mint egy óramű. És kezdtük felmérni mire számíthatunk az ECG-n.
Sloby:
"Számomra az ECG-n mindenki potenciális veszélyt jelentett, de elárulok egy dolgot, amit eddig senkinek se tettem: ezzel a csapattal 3x olyan magabiztosan játszottam ez alatt a rövid idő alatt, mint az előző csapatommal kb 2 éven át. A csapattársaim olyan erőt adtak, hogy nem csak üres mondatnak, hanem tényleges lehetőségnek éreztem, ha azt mondtuk, hogy: "Meg fogjuk b*szni a Mouz-t"
Az ECG-re (2006 március) csak a régi jól bevált taktikáinkkal érkeztünk, nem akartunk semmi különlegesen újat mutatni, hiszen a csapatok nagy része nem ismert minket. Erre a versenyre már sok külföldi csapat source-os idegenlégiósokkal érkezett. A hollandok szinte teljesen source-os csapattal jöttek, a norvégok is elhozták Goldpush-t, aki egy source-os csapat, a dignitas meghatározó játékosa volt és mint kiderült bsl régi barátja. Fel kellett kötnünk a gatyánkat, mert most már hónapok álltak az 1.6-os csapatok rendelkezésére, hogy megszokják a source-ot. A 18 csapat, akiket meghívtak a versenyre a következő volt:
Bulgária (Janitor, wil, MILENK0, Hr1stiqn, masalito)
Csehország (NR.dark, NR.eletrika, NR.matez, NR.MrDuck, NR.pR)
Finnország (tihOp, natu, bloodR, ruuit, contE)
Franciaország (Mayers, Baldours, Yorlin, Oligan, Rosco)
Görögország (Mao, war, Sharp, avel, major)
Hollandia (Neonice, Dutchy, Ylss, Ed, Scoob)
Lengyelország (Neo, LUq, TaZ, motyw, lrd)
Magyarország (Piki, Deep, SLOBY, .akira., KODIAK)
Németország (Blizzard, Kapio, Roman R., ChRRRRp, fleks)
Norvégia (bESEL, Naikon, REAL, oops, GoldPush)
Oroszország (Konstantin.P, Boris P, Johan K, Dmitri B, Alexey K)
Portugália (Ralph, Cookie, Vick, Liquid, Spirit)
Románia (TeG-Perry, TeG-Darky, TeG-Flopp, TeG-Creature, TeG-K1dor)
Spanyolország (MusambaN1, DrastyK, FlipiN, milicua, Deyf)
Svájc (Roody, manufact, ernesto, lance, wEazEl)
Svédország (get!, Nikolaus, Rwa, nordQvist, Tyron)
Szerbia-Montenegro (hybaa, Vlada, AnakiN, c0nfy, COMMA)
Szlovákia (dev1, uNreaL, euro, chess, gregi)
Az első nap délelőtt még csak barátkoztunk a környezettel és a CeBIT-tel, ami a rendezvénynek helyt adott. Délutánra már a gépekhez kellett ülnünk, hogy megmérkőzzünk első ellenfelünkkkel, a bulgárokkal. Kissé enerváltan játszottunk, de 16:11-re nyertünk egy jóval gyengébb kaliberű csapat ellen. A SEC honlapján ezt írták rólunk este:
"Az ancients klán már bizonyított Szingapúrban is, ahol csak az egyenesági kiesés szakasz második fordulójában kaptak ki a torna egyik legnagyobb favoritjától, a Virtus.pro-tól. Többen Európa egyik legjobb CS:S csapatának tartják őket. A versenyen résztvevő CS:S csapatok közül is talán ők a legerősebbek; ha ki tudják használni a játékban szerzett tapasztalatukat az v1.6-os profi klánokkal szemben, könnyen meglepetést okozhatnak az arany éremért folytatott csatában."
Másnap a lengyel pentagram csapatával kerültünk össze de_cbble-n, ami nekünk egy elég erős pályánk volt. Direkt terror oldalon kezdtünk, hogy meglepjük az ellenfelünket. Nem sikerült. A lengyelek beton védelmén nem fogott se Piki, se Deep awp-je. Csere után pedig szinte azonnal összeomlott a csapat. Ilyet még nem láttam az ancientstől, gyenge első nap után katasztrófális második nap... nem beszélgettünk sokat, mindenki magába fordult.
Harmadnap alsóágon kellett küzdenünk. Nem hibázhattunk, mert akkor vége, kiesünk. A KGB-ellen kezdtünk, akik Szolnokon voltak a GPS6-on és végig verték a magyar 1.6-os elitet. Úgy küzdött a csapat mint egy sarokba szorított oroszlán. Kezdtük érezni a bizsergést és megjött a hangunk. Deep torkaszakadtából üvöltött egy-egy frag után a kis elkerített részben, ahol a source verseny folyt, távol a nézőktől. Beindult a gépezet. Montenegró elesett... A szerbeket legyőztük 16:11-re.
A hazai csapat volt a következő ellenfelünk. A németek egy csupa sztárjátékosból álló csapattal jelentek meg, ráadásul az egyik leggyengébb mapunkon a de_dust2-n kellett velük szembenéznünk. Még az előző meccs lendületével fogtunk bele a játékba és kört kör után hozva szép lassan térdre kényszerítettük a németeket. Az egész source részleg a magyarok ordításától visszhangzott.
Deep:
"Egy valami még mindig az eszemben van, mikor a mouz meccs után bementem a mosdóba és beszéltem roman-nal, aki csak annyit mondott angolul: "A jobb csapat nyert". És ez pontosan így volt. Amikor megnyertük az utolsó kört, egyszerűen nem járt semmi az agyamban, csak ordítottam örömömben és körülöttem mindenki. Euforikus állapotban voltunk, azóta se éltem át ilyesmit, soha nem is fogok szerintem."
A szlovákok csak most estek le alsó ágra és velünk kerültek össze. A németek legyőzésétől mámorosan gázoltunk át rajtuk... 2 kört hoztak. Rég nem volt ilyen sorozata a csapatnak. Szinte hibátlanul játszottunk három egymás utáni meccsen. Megállíthatatlanok voltunk. (képek)
A lengyelek (Neo, LUq, TaZ, motyw, lrd) következtek de_inferno-n. Ugyanazzal a lendülettel folytattuk, ahol a szlovákoknál abbahagytuk. CT oldalon kezdtünk. Elhoztuk az első kört és a negyediket is. Deep fenomenálisan játszott. Amikor meghúzta az awp ravaszát egy lengyel elesett. Mindegy, hogy hol volt vagy mit csinált, amint a lövés eldördűlt, a képernyője sötétedni kezdett. Emlékszem nagy lerakót betámadták és Deep átjött a banánból az új folyosóra, hogy segítsen. Mindenkit lelőttek, mire odaért és ketten voltak ellene. Már fogtam a fejem, hogy megint nem gondolkodik és rájuk ront egy ilyen fontos szituációban. Eldobott egy gránátot fedezékből, majd előjött az erkélyről és egy no-zoommal leterítette az egyik terroristát, míg a másik ugyanabban a pillanatban a gránáttól feküdt ki. 12:0-ára vezettünk. Semmi nem állhatott az utunkba. De az utolsó 3 kört kicsit elfölényeskedtük és a pentagram 12:3-ra szépített.
Terror oldalon a jól begyakorolt taktikáinkat csináltuk, de csak lassan nyertük a köröket. Hajszálon múlott legalább 6 kör, amit a lengyelek kivédekeztek valami emberfeletti küzdéssel egy olyan játékban, amiben mi sokkal jobbak voltunk. Nem adták fel a leglehetetlenebbnek tűnő helyzetben sem. Ötször izgultunk az 1v1 szituációban, hogy nyerjünk, de mindig a végén csak azt sóhajtottuk "Nem baj, a következő meglesz!". Nem lett meg. A pentagram döntetlenre hozta a meccset, majd a hosszabításban még minket is túlordítva győzedelmeskedtek. Hihetetlen volt. Még ennyi idő után is rossz visszaemlékezni, ahogy akira az utolsó körben is még bíztat minket, hogy meglesz, pedig csak egyedül van három pentás ellen. Felálltunk csöndben és gratuláltunk az ellenfelünknek. Negyedikek lettünk a Counter-Strike Európa bajnokságon, de nem tudtunk örülni.
Deep:
"Hogy miért kaptunk ki a lengyelektől? Aki megtudja mondani, az hülye. Két hibátlanul játszó csapat (a szó szoros értelmében csapat) küzdött. Szerintem az lehetett a legjobb indok, hogy letört minket amikor 6 ból 1x sem tudtuk megnyerni a meccset 1v1 szituációkban."
Piki:
"Hannoverből nekem csak a Penta maradt meg... Brutális nagy szerencsétlenség, így tudnám jellemezni azt a mérkőzést. Fortuna rossz térfelet választott."
Sloby:
"Két okból vesztettünk: A kezünkben éreztük a győzelmet, ezért leeresztettünk, valamint ők nagyon összekapták magukat, mivel egy régóta összeszokott és profi csapatról van szó."
.akira.:
"A hannoveri Penta meccs az egyik legszörnyűbb élmény lesz örök életemre. Miénk volt a meccs. Infernón, CT-ként, 12:0-nál elkezdtük félvállra venni őket, be is kaptuk az utolsó három kört. Ez lett a vesztünk és az, hogy olyan hihetetlen szerencséjük volt a Pentásoknak CT-ként, ami már-már a csodával volt határos. Miénk volt a meccs. Ha nyerünk, nyerjük az egész ECG-t és papíron is Európa Legjobb csapata leszünk, ez fix. De nem lettünk. Pfujj……
A legyelek elleni meccs, akkora trauma volt…. húú… Emlékszem másnap reggelig mindenki kussolt. Ha valaki felemlegette, azonnal lehurrogtuk. Iszonyat volt. Talán ez a meccs és az, hogy nem volt közvetlen újabb cél, volt az, ami szétszedte a csapatot. Kiadtunk mindent, de nem kaptuk meg, amit ?megérdemeltünk? volna. Különben meg KODIAK HIBÁJA AZ EGÉSZ. "
Este elmentünk iszogatni a közeli sörözőbe, ahol belefutottunk natu-ba, bsl-be és Lex-be, valamint csapattársaikba. Elbeszélgettünk erről arról, Deep mindenkit meghívott egy körre. Egy órára talán elfelejtettük a lengyel meccset, de aztán még hetekig nyomasztott engem az egész. A csapat nemsokkal később végleg feloszlott. Szabit nem érdekelte a játék annyira, Piki 1.6-ra kezdett komolyabban készülni és már nem volt előttünk cél, amiért érdemes lett volna együtt maradni. Ez a film maradt utánunk és az ECG negyedik hely. (Meg az emlékek)
KÖVETKEZŐ RÉSZ...